A légierő ünnepe.

A repülés törvényeit vérrel írják

Augusztus 15-e a Nagyboldogasszony ünnepe, a Szűz Mária mennybevételének napja, a

katolikus egyház egyik legnagyobb eseménye, ami egyben a repülők napja is. Erre

emlékeztek a Magyar Légierő Napján katonák és civilek hétfőn Veszprémben a Táborállás

parkban lévő emlékműnél.

A parkban található emlékműnél az ünnepi beszédet Orosz Zoltán nyugállományú

altábornagy mondta. Beszédében hangsúlyozta, hogy pártfogójukat, védelmezőjüket ünneplik

ezen a napon. A 20. század a repülés elterjedésével a korabeli emberekben felmerül az igény,

hogy annyi más szakma, hivatás művelői mellet a légijármű vezetőinek is legyen egy

védőszentje. 15. Benedek pápa 1920-ban a repülősök védőszentjévé nyilvánította Szűz

Máriát. A döntés hátterében az a legenda húzódik, amely szerint Mária názáreti házát

angyalok szállították egészen Loretóig. A repülésben érintettek ezért Szűz Máriát választották

égi védelmezőjüknek.

A tábornok a katonai repülés kezdeteiről Gondos László hadtörténész tanulmányából vett át

gondolatokat. Az önálló magyar légierő szervezése szinte a monarchia felbomlásával, 1918

novemberében kezdődött meg. A hadügyminisztériumban ekkor hozták létre a légügyi

kormánybiztosságot, amely 37. légügyi biztosságként működött. Ez a szervezet fogta össze a

frontról hazaérkező pilóták, megfigyelők, műszaki katonák hazaérkezésének folyamatát,

valamint az országban fellelhető repülő eszközök nyilvántartásba vételét.

1918. november 9-én állították fel a Magyar Repülőcsapat Parancsnokságot, amely december

2-án már 1190 fős állománnyal rendelkezett. 1919 márciusára a következő szervezetről

vannak leírások: Magyar Repülőcsoport Parancsnokság Budapesten, Magyar Repülő

Anyagszertár Mátyásföldön, nyolc repülő osztály - Mátyásföld, Albertfalva, Győr, Kaposvár,

Szeged, Békéscsaba, Debrecen és Rákos repülőtereken. Két különleges repülő különítmény

Szombathely és Kecskemét repülőtereken, és egy magyar kiképző osztály Szeged repülőtéren.

Külön kiemelte, hogy a légierő szervezete 1945-ig egy pillanatig sem szűnt meg működni. A

2. világháborút követően 1947. október 1-ével állították fel újra az első repülő alegységet,

majd 1956 után kezdődtek el a nagyarányú fegyvernemi fejlesztések.

Orosz Zoltán emlékeztetett arra, hogy 1999. március 12-e NATO tagságunk kezdete azzal,

hogy Veszprémben a Hadműveleti Vezetési Központ NATO rendszerébe elkezdett élesbe

bedolgozni.

Hangsúlyozta, hogy a fentiek mellett Veszprém több szállal is kapcsolódik a repülés

történetéhez. 1911 júliusában már használtak egy repülőgépet a veszprémi hadgyakorlaton. A

kor neves katonai és polgári pilótái részvételével 1913-ban Veszprémben egymást érték a

repülőbemutatók. 1926-ban a Veszprémi Kegyesrendi Gimnázium növendékei Dr. Ferenczy

Zoltán vezetésével megépítették a Magyarország első tizenkét méter fesztávú vitorlázó

repülőgépét, amit Kócsag névre kereszteltek. A géppel itt Veszprémben több sikeres

felszállást hajtottak végre.

Később nagy elismerést vívott ki a 101-es Puma repülő egység, amely a 2. világháborúban a

többszörös túlerővel szemben vette fel sikerrel a harcot és védték Magyarország légterét.

A tábornok kiemelte, hogy ezek alapján Veszprémet nem csak katonavárosként említhetjük,

hanem a katonai repülés történetének kitüntetett városaként is.

Végezetül a legfontosabbról szólt, az emberről, a repülő katonáról. Arról a katonáról, aki

mindig hűséges volt a hazához és teljesítette a kötelességét pilótaként. De mit ér a pilóta az őt

kiszolgáló földi személyzet nélkül? – tette fel a kérdést. Sokan ezek közül is a szolgálat

áldozataivá váltak, vagy teljesítették névtelenül a feladataikat. Ezért ezen a napon rájuk is

emlékezünk. Ünnepeljük a régmúlt katonáit és azokat, akik ma szolgálnak és emelik magasra

a zászlót és viszik tovább a védelmi feladatokat.

Büszkék lehetünk arra, hogy nekünk repülősöknek van egy emlékhelyünk Veszprémben -

ebben az ezeréves városban, ami napra pontosan harminc éve került felavatásra - a hősi halált

halt katonai repülők emlékére, ahol minden évben összegyűlhetünk emlékezni, és ünnepelni-

zárta a beszédét Orosz Zoltán tábornok.

Az ünnepi beszédet követően Oláh Emil ezredes, a protestáns tábori lelkész mondott imát a

hősök emlékére, majd a résztvevő önkormányzati, katonai vezetők és civilek koszorúikkal

tisztelegtek a szolgálatteljesítés közben elhunyt katonák emléke előtt. A MATASZ VME

nevében Demeter Ferenc, az egyesület elnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Az ünnepség a továbbiakban a Városi Művelődési Központ színháztermében, ünnepi

állománygyűléssel folytatódott. Az ünnepség első részében felolvasták Szalay-Bobrovniczky

Kristóf honvédelmi miniszter köszöntő levelét.

A miniszter kiemelte, hogy a Magyar Légierő több mint százéves múlttal rendelkezik. A

légierő napjainkra egy nagyon korszerű és hatékony erőt képvisel a NATO-ban és a régióban

egyaránt. Az elmúlt száz évben nem volt olyan lehetőség a technikai fejlesztésre, mint ami

most programként áll a légierő előtt. A rendelkezésre álló technika és állomány segítségével a

jövőben garantálható az ország szuverenitása, hazánk légterének megbízható védelme.

Az állományt és a meghívott vendégeket Koller József dandártábornok, az MH Légierő

Parancsnokság megbízott parancsnoka köszöntötte. Külön köszönetet mondott azoknak a

katonai parancsnokságoknak, amelyek az elmúlt egy év során segítették az új szervezet

megalakítását.

Hangsúlyozta, hogy a légierő mindig is egy kicsit más volt, mint a szárazföldi katonai

alakulatok. Látszatra lazábbak, de ők tudják a legjobban, hogy amikor a katonai feladatról van

szó, sokkal szigorúbbak és szabálykövetők mint bárki más a világon, hiszem az ő törvényeiket

vérrel írják. A parancsnok külön foglalkozott a jövőbeni fejlesztésekkel és az ebből adódó

szervezési feladatokkal.

A MH Légierő parancsnoka az elismerések sorában, a fiatalok honvédelmi képzésének

megszervezésében, végrehajtásában végzett kiemelkedő munkájának, és a MATASZ

Veszprém Megyei Egyesületének vezetésében betöltött eredményes tevékenységéért

elismerésben és tárgyjutalomban részesítette Simon-Jójárt Sándor nyugállományú repülő

ezredest.

Az ünnepi állománygyűlés zárásaként a résztvevők megtekinthették a Magyar Nemzeti

Táncegyüttes, Táncra magyar - című hagyományőrző, toborzó műsorát.

Az ünnepséget követő állófogadáson Simon-Jójárt Sándor nyá. ezredes megköszönte a

katonai szervezetek parancsnokainak azt a megkülönböztetett figyelmet, amit a nyugdíjas

katonai szervezetek felé rendszeresen megtesznek. Megerősítette azt a szándékot, hogy a

nyugdíjas katonák a háttérből, a lehetőségeikhez képest tovább segítik az aktív állomány

felelősségteljes munkáját.

Ajándékként a parancsnoknak átadta a MATASZ VME Női tagozatának kézműves munkáját

az MH Légerő Parancsnokság címerét, ami quilling – papírcsík- technikával készült el.

Demeter Ferenc írása