Tisztelgés az ejtőernyősök emlékművénél.
Tisztelgés az emlékműnél
A katonai hagyományok szerint április elején katonák és civilek emlékeznek meg a Jutaspusztán felállított ejtőernyős emlékmű előtt, azokról a katonákról, akik egy háborús bevetésre történő felszállás során szenvedtek hősi halált.
Az esemény 80. évfordulóján a MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete felkérésére Balassa Endre alelnök és Balassa Dávid keresték fel az emlékművet és helyezték el a tartalékos katonák koszorúját.
Hogy mi történt nyolc évtizeddel ezelőtt, azt a Soós Lajos nyá. alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprém Megyei Egyesülete elnökének 2017-es beszédéből idézzük:
Az 1941. április 6-án meginduló német - jugoszláv háborúba Magyarország is beavatkozott - Jugoszlávia április 10-i széthullása és a trianoni békediktátum során Jugoszláviához csatolt magyar lakosság védelmére hivatkozva. A magyar támadás kezdetének másnapján - április 12-én délután - történt a legismertebb repülőkatasztrófa a Veszprém melletti jutaspusztai repülőtéren.
1941. április 12-én 14 órakor a Magyar 3. Hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna - Tisza által határolt Jugoszláv területeken, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalásáért. A hadművelet során az 1. Magyar Ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában a Ferencz József csatorna egy fontos átkelőjét, a Szent Tamás hidat az ejtőernyősök 140 fős csoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és azt a saját csapatok beérkezéséig felügyeli.
Az esőzések miatt a füves pápai repülőtér talaja felázott, így a csapatszállító repülőgépek csak terhelés nélkül tudtak volna felszállást végrehajtani. Ezért az ott állomásozó öt repülőgépet még aznap átirányították a Veszprém melletti jutaspusztai repülőtérre, mivel ennek a felszálló pályája szilárd burkolatú volt.
1941. április 12-én a magyar légierő Savoia-Marchetti SM -75 típusú szállító repülőgépe a tervezett bevetés körzetében felderítést hajtott végre. A pilóta jelentése szerint a hídon a jugoszláv hadsereg jelentős katonai mozgása volt tapasztalható. Ezért a magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a híd ellen megindítják a tervezett akciót. A pilóták 16 óra 45 perckor beindították a motorokat. Az első gép Bertalan Árpád őrnaggyal hamarosan meg is kezdte a felszállást és a hangárok vonalában felemelkedett. Közben a második gép a végrehajtó startvonalon, a harmadik gurulásban volt, az utolsó az állóhelyéről éppen elindult. Ekkor a vezérgép hirtelen meredeken emelkedni kezdett, majd elveszítette a sebességét és mintegy 50-80 méter magasságban átbillent, jobbra dőlt és lapos szögben, működő motorokkal a földbe csapódott. A kiömlő üzemanyagtól a repülő szinte azonnal lángra lobbant.
A baleset alig két perc alatt zajlott le, az órák ekkor 17 óra 1 percet mutattak. Szörnyű látvány fogadta a mentésre érkezőket. Lezuhant a dél-vidéki bevetésre induló szállító repülőgép, amelyen Bertalan őrnagy és 5 fős személyzet, valamint 23 fő ejtőernyős tartózkodott. A sors 11 katonának adta meg a tűzhaláltól való megmenekülést, de 3 katonának csak egy nap haladékot adott, és ők is követték a bajtársaikat. Az okokról sokan sokféleképpen nyilatkoznak, de az utókornak nem az a dolga, hogy ebben állást foglaljon, hanem emlékezzen a halottaira.
Minden csatába induló katonát népe győztesen várja hazatérni, akik élvezni tudják az ezt követő megérdemelt szeretetet és dicsőséget. Ezek az érzések hamvadtak el itt Jutaspusztán 1941. április 12-én. Nekik nem adatott meg a győzteseknek járó elismerés, életüket tűzgömbbe zárta a kegyetlen sors.
A csatolt fényképek a 2019. április 20-i megemlékezésen készültek.
4681 - Tisztelgő ugrás a katonák emlékére
4711 - A Pápáról felszállt C-17 az emlékmű felett
4743 - A katonák a Takarodó hangjaival búcsúznak
4616-17 Simon-Jójárt Sándor a MATASZ VME elnöke és az apródok koszorúznak
A többi kép a mai napon készült Balassa Endre alelnök tiszteleg az emlékmű előtt